Díjbeszedő Holding interjú

A Díjbeszedő Holding neve a magyar lakosság nagy része számára nem ismeretlen, azonban bizonyára sokan kíváncsiak arra, hogy mi van a név mögött. Kovács Zoltán vezérigazgatóval készített interjúnkat alább olvashatják.

Mi a márka története?
A Díjbeszedő Holding elődjét 1949-ben alapították. Alapvetően Magyarországon, de akár Európában is az első outsourcing cég volt, így a főváros közüzemeinek számlázási és később a számlázához kapcsolódó informatikai fejlesztési tevékenységeit szervezték ki egy vállalatba. Ez a közüzemi szektorok privatizálásának megkezdéséig, 1992-ig működött. Ezt követően sok közüzem, mint pl. az ELMŰ is, szakmai befektetőkhöz került. Mivel a modellt nem ismerték, ezért ezek a közüzemek el is vitték tőlünk a számlázást. Akkor a vállalat több mint 3.000 alkalmazottal a csőd szélére került, amit az akkori döntéshozók privatizációra írtak ki. A vállalatot végül a Díjbeszedő munkavállalóiból szerveződött MRP vette meg, így gyakorlatilag több  száz munkavállaló vált a saját munkahelyének tulajdonosává.  
Mi történt a privatizáció után?
A privatizációt követően a cég több irányba is nyitott, 1998-ban két új tevékenységet is elindított, a pénzügyi faktoringot és a nyomdai szolgáltatást. A pénzügyi faktoring szolgáltatás keretein belül a vállalat megveszi a számlákat és saját kockázatra hajtja be őket. A nyomdai tevékenység pedig a változó adatnyomtatásokra koncentrál, azaz nagy tömegű, megszemélyesítést, borítékolást,  igénylő nyomtatásokat teljesít (mint pl. banki kivonatok, közüzemi számlák, stb.). Jelenleg ebben a legnagyobbak vagyunk 100-110 millió küldeménnyel évente.
 
2003-tól már bedőlt, lejárt követeléseket is veszünk alapvetően bankoktól, közüzemektől, telekom cégektől kb. 100 milliárd Forint értékben és ezt próbáljuk minél hatékonyabban beszedni.
Mi lett a vállalat klasszikus tevékenységeivel?
Természetesen a holding klasszikus tevékenységei is megmaradtak, mint a mérőhelyek leolvasása, összevont számlázás, díjbeszedés stb.. 
Milyen irányba haladt a cég a kétezres évek közepétől?
A következő hullám 2007-ben ért el minket, kb. 2 éves előkészítés után nyitottunk az elektronikus számlázás irányába. Elindult dijnet.hu rendszerünk, amely az első lakossági szolgáltatásunk volt, ráadásul térítésmentes is. A rendszer lényege, hogy ezen a csatornán keresztül a felhasználó ki tudja fizetni az adott számláit, amiket nyomtatnia sem kell.  A rendszernek egyébként 6 év után 240.000 felhasználója van, ami például az online magyar kártyás fizetések piacának 7-8%-át bonyolítja le. 
 
2007-2008-ban megvettünk egy banki outsourcing céget is, ami olyan tevékenységgel foglalkozik, mint sms bank üzemeltetés, mobilbanki szolgáltatások. Ebből fejlődött ki 2011-ben az icsekk nevű fizetési rendszerünk, ahol egy qr-kód segítségével indíthatóak el az utalások.  
 
2008-ban Románia irányába is terjeszkedtünk, ahol 2010-re megvettünk 2 olyan cégcsoportot is, amik a Magyarországon működő nyomdai szolgáltatásunkat fedik le.  Így a nyomdai tevékenységünk már Romániában és Moldovában is jelen van, ezzel pedig Kelet-Európában az egyik  legnagyobb szereplők lettünk. 
Hogyan tudják kezelni azt a kettősséget, hogy a holding 99,9 %-ának a lakosság oldaláról szinte nincsen bevétele, a lakosság viszont folyamatosan találkozik Önökkel?
Egyrészt fontos, hogy az emberek, ha ránk gondolnak, akkor tudják, hogy a díjbeszedőnek tartozó pénzt ki kell fizetni, másrészről tudniuk kell, hogy mi tényleg figyelünk arra, hogy csak a jogos követeléseket hajtsuk be. Ennek a kettőnek az egyensúlyi megteremtése lényeges, hiszen mi vagyunk ugyan a szükséges rossz, ahol komoly fizetési kötelezettség van, de ha a lakosság szakértőkkel találkozik, akik ráadásul tisztességesek és hitelesek, akkor a díjbeszedőkkel kapcsolatos negatív hangulat is feloldható. A cégek felé is fontos, hogy hitelesek legyünk, szerencsére ez ügyben a szakmában a nevünk már komoly alapokat tett le. Technológiát, okos programozókat bárki tud venni, de bizalmat, hitelességet már nem.
Honnan generálódnak a bevételi források?
Kétféle bontás szoktuk nézni, egyrészt, hogy milyen termékekből másrészt, hogy milyen szektorból érkezik az adott bevétel. Elsődlegesen, kb. 50-60%-ban a közüzemektől érkezik a bevételünk, a többi pedig megoszlik a pénzintézetek és a telekom cégek között. 
A rezsicsökkenés hogyan érinti Önöket?
Minket két ágon keresztül érint. Az állomány, amit meg kell vásároljunk, az csökken, ezért a potenciális árbevétel is csökken, ugyanakkor mivel kisebb a teher, lehet, hogy jobban fogjuk tudni beszedni azt. E két ellentétes hatás közül nehéz megmondani, hogy melyik lesz erősebb.
Említette, hogy a válságban is nőtt a forgalmuk? Hogyan változott a munka ennek hatására?
Egyre többet kell az emberekkel foglalkoznunk ahhoz, hogy ugyanazt a beszedettségi szintet el tudjuk érni. A beszedőinkkel szembeni fellépés ellenségesebb lehet a kelleténél, de ez a hatás a későbbiekre letisztulhat. Nekünk is jobban oda kell figyelnünk, hogy milyen követeléseket és milyen áron veszünk, mivel aki eddig sem fizetett, egyre inkább rezisztenssé válhat. Ezért fontos azt sugallnunk, hogy az illető pont annyit fizessen vissza, mint amivel tartozik.
Mi befolyásolja az Önök működését a piacon?
A munkanélküliségi ráta nagyon kihat ránk, valamint az adott társadalmi rétegekben rendelkezésre álló, elkölthető jövedelem is. Úgy tűnik, hogy az elmúlt 3 évben a családok hozzáigazították már a kiadásaikat a bejövő jövedelemhez, alkalmazkodtak az egyensúly megteremtése érdekében. Gond akkor lehet, ha újabb negatív „makrosokk” kerül a rendszerbe.
Vannak versenytársaik, megkerülhetőek-e az Önök szolgáltatásai?
A Díjbeszedő Holding rengeteg szolgáltatást végez, így minden területen vannak versenytársaink, pl. elektronikus számlázás, mobilfizetés területén is, de talán olyan, aki megfelelő méretben és egyben tudja ezt valakinek kínálni, olyan nem sok van Magyarországon. 
Mióta tölti be a vezérigazgatói pozíciót?
2006 szeptembere óta vagyok a holding vezérigazgatója. Korábban vállalati pénzügyi tanácsadóként dolgoztam a CAIB-nál és Concorde-nál, így közel áll hozzám és szeretem is a pénzügyi területet. 
Mire a legbüszkébb az elmúlti időszakból?
Arra, hogy a cégcsoport  érkezésemkor egy útkereső, kicsit stagnáló állapotban volt, de az irányításom alatt komoly növekedést értünk el átszervezésekkel, új irányok nyitásával. Mára a holding már  felfelé tartja a fejét, előre néz. Siker az is, hogy az elmúlt 5 éves válság alatt is növekedést tudtunk elérni és tudtuk teljesíteni a 2007-ben kitűzött stratégiai célokat. .
Mivel lenne elégedett jövő ilyenkor?
Ha a világgazdaságban lenne egy olyan megnyugvás, egy olyan növekedés, ami nem olyan felfújt, mint előtte volt, de azért létrejöhessen egy fajta egészséges emelkedés. A banki pénzek gazdaságba történő pumpálásának eredményessége kb. 1-1,5 év múlva derül ki, ekkor már biztos lehet majd azt mondani, hogy sikeres volt-e az elmúlt évek törekvése, avagy sem.
 
Magyarországnak minden esélye megvan arra, hogy egy olyan alapról induljon, ahol részese tud lenni a normál ütemű, de hosszan fenntartható növekedésnek.  
Hogyan tud megújulni, motiválódni, immár lassan 8 éve szembenézni a kihívásokkal?
Egyrészt, ha olyasmit csinál az ember, ami a természetes énjéhez közel áll, akkor mindig meg tud újulni. Másrészt, ha olyan környezetben, olyan munkatársakkal dolgozik együtt, ahol a körülmények adottak és még eredménye is van a munkavégzésnek, akkor rendben vannak a dolgok. Nálunk ez szerencsére működik, de ha ezek közül valamelyik sérül, akkor mindig nehezebb. 
Szükséges Önöknek márkakommunikációt folytatniuk?
Alapvetően nem törvényszerű, de vannak aktivitásaink, mint pl. a Bátor tábor támogatói vagyunk, különböző kezdeményezésekben veszünk rész. Amit építenünk kell jobban, az a Díjnet és az iCsekk szolgáltatásunk és azok brandje, őket kell bevinnünk jobban a köztudatba.
 
A Díjnet például már rendelkezik egy megfelelő méretű ügyféladatbázissal, ami leginkább a magasabb társadalmi rétegű ügyfelekből áll, azaz a budapesti, fiatalabb, internetre fogékony célcsoportot találtuk meg vele. Ennek meg kellene nyílnia egy szélesebb közönség felé is. Az icsekk megoldás egy még fiatalabb réteget céloz meg, de abszolút fejlődőben van, iPhone és Android készülékről is elérhető.  
Ön szerint mit gondolnak mások a Díjbeszedőről, mint brandről?
Ha tippelnem kellene, akkor azt gondolom, hogy a Díjbeszedő, mint név, az emberek fejében ott van. Vagy a számlák miatt, vagy amiatt, hogy a nevünkben már benne van a szolgáltatás, amit végzünk, bár ez csak az egyik szolgáltatásunk. Az embereknek valamiféle kötődése lehet felénk. Bár nem a legszebb szakma a mienk a lakosság szemében, de próbáljuk azt átadni, hogy korrektek, professzionálisak vagyunk. Ez valahol az embereknél realizálódik és talán emiatt is kapuk meg ismét a MagyarBrands díjat. 
 
     
X
Brandig 2017