Hunguest Hotels Interjú

A szállodalánc neve sokak számára ismerős, de tudják-e, hogy mi van mögötte? Az alábbi interjúnk Hülvely István vezérigazgatóval biztosan szolgál új információkkal.

Honnan indult a márka?
1996-ban, a korábbi szakszervezeti vagyonért felelős Hunguest Rt. hozta létre a Hunguest Hotels Szállodaipari Rt-t, aminek keretein belül a korábbi szakszervezeti üdülők közül a legnagyobbak többsége került a Hunguest Hotels üzemeltetésébe, tulajdonába, amelyeket kereskedelmi szálláshelyekké alakítottunk át. Mivel teljesen más célra használt és erősen lepusztult ingatlanokról volt szó, ezért nagy munkálatokat követően került sor a szállodalánc átalakítására. Nem csak a külső környezetet, hanem a belső szemléletet is át kellett ahhoz formálnunk, hogy a vendégek álljanak a központban és minőségi kiszolgálást adhassunk nekik.  Azóta számos új szállodánk lett, de sok a régiek közül is megmaradt.
Hány szálloda tartozik most a Hunguest Hotelshez?
Jelenleg 23 szálloda viseli a Hunguest Hotels nevet, amik közül három külföldön, azaz Romániában, Ausztriában és Montenegróban található. Az összes szálloda közül 4 db. franchise rendszerben működik, 2 db. más tulajdonában van, de mi visszabéreljük őket, a többi szálló pedig mind saját tulajdonú és üzemeltetésű.  
Mennyire egységesek ezek a szállodák?
Mivel különböző helyszíneken vannak és építészeti szempontból eltérőek ezek az építmények, ezért nem tudunk teljesen egységes megjelenést biztosítani. Ugyanakkor fontos számukra, hogy a szolgáltatások mennyisége, minősége standard legyen mindenhol, kezdve azzal, hogy mi tartozik a szobához, odáig, hogy milyen a személyzet szaktudása, megjelenése. Az értékesítési rendszerünk is egységes.
Mi jellemző a szállodákra?
A mi szállodáink elsősorban kielégítik azt az igényt, hogy a vendégnek nem kell kimennie a szállodából, mégis mindent megkap, amire vágyik. Szállodáink elsősorban rendezvényekre és pihenésre szolgálnak, ahol fontos a kikapcsolódás, gyógyászat, de több helyszínen speciális szolgáltatásaink is vannak, mint pl. az osztrák szállodánkba télen a síelőket várjuk, nyáron pedig az egyedülálló, lélegzetelállító tájat kedvelő kirándulókat.
Hány alkalmazott dolgozik a Hunguest Hotels-ért?
Beleértve a franchise rendszerű szállodákat is, a márkának összesen kb. 1600-1700 fő dolgozik, de  mi közvetlenül 1300 főt foglalkoztatunk.
Mekkora a vendégéjszakák száma és a vendégkör eloszlása?
Márkaszinten kb. 1 milliós a vendégéjszakáink száma évente. A vendégkör kicsit több mint fele külföldi és majdnem fele belföldi. Magyarországon a turisztikai ágazat exportorientált, az éves országos KSH összesítés alapján a szállodák bevételének minimum 2/3 külföldről érkezik évente, de előfordul olyan év is, amikor ez a 80%-t is eléri. Nálunk ehhez képest azért magasabb a belföldi vendégeink száma, mert sok vidéki pihenőszállodánk van, ami a magyarok számára is vonzó desztináció. 
Az elmúlt évek válsága mennyire hatott a Hunguest Hotelsre?
Nagy baj a szállodaiparnak, hogy már a válság előtti helyzet magával hozta azt, hogy végtelen pénz állt rendelkezésre különböző beruházásokra, rengeteg pénzt adtak a bankok megfelelő fedezet és vizsgálat nélkül úgy, hogy a beruházók részére nem a végeredmény volt a fontos, hanem maga a beruházási profit. Ezért több szálloda épült, mint amennyi üzemelési szempontból indokolt lett volna. Több lett a kínálat, mint a kereslet. A válság ezt még jobban mélyítette, hiszen a nagyobb kínálatra még kevesebb kereslet esett. Érdekes tény, hogy pl. a válság előtti pár év alatt a négy csillagos szobák száma kb. 2,5szeresére nőtt. Ezek 80-90%-a nem épült volna meg, ha a banki hitelezés, beleértve a hitelfelvevőket is, felelősségteljesen működött volna. Senkit nem érdekelt, hogy mi lesz ezekkel a szállodákkal később. Ez a folyamat drasztikusan nehéz helyzetbe sodorta a szállodaipart. Tudni kell, hogy egy szállodánál a legnagyobb költség mindig a tőke és kamat, minden más ehhez képest kevés költséggel jár. Így érdemes kinyitni az adott hotelt akkor is, amikor az eladósodott, mert még így is többet hoz a konyhára, mint ha üres lenne. 
Mit lehet tenni azért, hogy jobb legyen a szállodaipar helyzete?
Először is azon kellene dolgozni, hogy új szállodák már ne lépjenek be a piacra és EU támogatást sem szabadna kérni ilyen beruházásokra. A meglévő szállodák fenntartására, szintentartására, fejlesztésére kellene koncentrálni, több külföldi turista behozásával.
Emellett az országmarketingünk sem éri el a megfelelő mértéket, különösen, ha a többi környező és egyéb Európai országokéhoz hasonlítjuk. Alig költünk rá, ami szerintem óriási hiba, pedig 1-2 milliárdos befektetés kisebb kiadás lenne figyelembe véve azt, hogy milyen nagy vagyonértékeket menthetnék meg vele. 
A szállodaipar másik problémája, hogy az EU más országaihoz képest kifejezetten magas az Áfánk, ami szintén nem segít abban, hogy növeljük a vendégéjszakáink számát, hiszen ez az egyetlen olyan export ágazat, mely bruttó áron exportál, azaz az Áfa „export vámként” funkcionál.
Ön 1997 elejétől vezérigazgató, mire a legbüszkébb?
A szállodaipar kb. 80%-a banki kézben vagy teljes kiszolgáltatottságban van már, nagy sikerünk, hogy mi nem. Minden hitelünk rendben van és az elmúlt években sikerült egy komoly szállodaláncot felépítenünk. Nekünk van a legtöbb vendégünk vidéken, a legnagyobb belföldi vendégkörrel rendelkezünk, valamint hetvenezer fős törzsvendég rendszerünk van. És persze büszke vagyok a MagyarBrands díjra is.
Mi a jelen kor kihívása?
A talpon maradás a legnagyobb kihívás. A turizmust nem segíti az adózás, az országmarketingre fordított kevés finanszírozás, a pénzügyi válság. Kihívás ezen lavírozni, működőképesnek, fizetőképesnek maradni. Jó dolog, hogy van Széchenyi kártya, amely az üdülési csekket váltotta, de ennek ellenére még mindig jelentős, káros mértékű a kínálati árverseny. Sok változás történik a makrogazdaságban, de mivel egy-egy szálloda 30-40 évre épül, ezért nehéz előre jelezni, hogy mi lesz később, milyen szabályozások módosíthatják a szállók működését. 
Mivel lenne elégedett 1 év múlva ilyenkor?
A pénzügyi stabilitás a legfontosabb, csak erre koncentrálunk, ezért ez a leglényegesebb. Nagy nyomás nehezedik ránk, ezért a szinten tartás és a további erősítés a legfőbb feladatunk. Elégedettebb lennék, ha láthatóan beindulna az országmarketingünk fejlesztése, hiszen a külföldről behozott, egy forintnyi szállásra elköltött összeg kb. 5 forintnyi bevétel hoz más szolgáltatók számára.
Mit gondol a MagyarBrands díjról?
Amikor nagy növekedés van a piacon, akkor kevésbé fontos az összetartás, de amikor nehezebb az ország helyzete, akkor viszont nagy jelentősége van, ezért nagyon jónak tartom azt, hogy létezik egy ilyen díj. Most különösen fontos az az üzenet, hogy vegyünk a magyaroktól, segítsük egymást. Emellett a Hunguest Hotels számára a MagyarBrands díjazás nagy büszkeség is, hiszen nem minősülünk több évtizedes múlttal rendelkező nagy márkának.
 
     
X
Brandig 2017