Market Építő Zrt.

A Market Építő Zrt. megalakulásakor, 1996 januárjában azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a professzionalizmust, az elhivatottság magabiztosságát és a tapasztalat erejét ötvözve olyan értékes és az ügyfelek által megbecsült építőipari vállalattá váljon, amely nem csupán teljesít, nem csupán épít, hanem nyugalmat, pontosságot és biztonságot jelent Megrendelői számára.
Scheer Sándor vezérigazgatót kérdeztük arról, hogy ez a cél hogyan teljesült az elmúlt 17 év alatt.

Hogyan alapították meg a céget?
1996-ban alapítottuk a céget egy társammal, azzal a céllal, hogy építőipari generálkivitelezők legyünk. A lehetőség és az ötlet váratlanul jött, előző munkahelyünk csődközelbe került, megszűnt a munkaviszonyunk, így emblématervezéssel együtt mindösszesen 2 óra alatt megalapítottuk a céget. Már az elején szerencsénk volt, hiszen 1 hét múlva elnyertük első megbízásunkat. Itt igazolódott be az, hogy személyekhez és nem cégekhez kötődnek a megbízók.
Mennyire tartja ismertnek a márkát a szakterületen belül?
6 évvel ezelőtt kezdtünk el arculatot váltani, ez egy évig tartott. Már előtte is, de utána is nagy hangsúlyt fektettünk az építkezéseken a megjelenésre és építkezés berendezéseire. Szerencsések vagyunk, mivel frekventált, jó forgalmú helyeken is vannak beruházásaink, ahol naponta kb. 10-15 ezer autó is megfordul. A cégünk szakmai körökben teljesen, vidéken részben ismert, nem szakmai körökben pedig Budapesten részben, vidéken viszont részben ismert.
Mire a legbüszkébb az elmúlt évekből?
A különböző díjakra nagyon büszke vagyok, de legfőképpen egy olyan díjra, amire nem voltunk felkészülve. 2007-ben az Év munkahelye díjat az akkori nagyvállalati kategóriában nyertük meg Magyarországon, de a Kelet-Közép Európai versenyben 4. helyezést értünk el. Ez egy nagyon magas mutató, tekintettel arra, hogy csak olyan multik előztek meg minket, akik legalább 100 éve léteznek. Az élet ezt az elismerést visszaigazolta, hiszen nálunk a legnagyobb érték az ember. Nagyon fontos nálunk a szakértelem, hozzáállás és a szaktudás.
Szakmailag nézve milyen kiemelkedő eredményeit, munkáik vannak?
Nagyon sok munka van mögöttünk, több mint 500 megépített referenciánk van. Amit kiemelnék, az ugyan nem tartozik az ismertebbek közé, viszont ahhoz olyan plusz tudásra volt szükség, ami nélkül nem lehetett volna elkészíteni az építményt. Egyik ilyen a fóti Philip Morris cégközpont. Ott az ötlettől a megvalósításig, szó szerint a kezdetektől, 5 hónap alatt lett készen az épület. Ebben az öt hónapban az összes engedélyeztetés is benne volt. Ez azt mutatja meg, hogy lehet az összes tudást egy projektbe sűríteni és nagyon rövid idő alatt azt megvalósítani.
A másik egy Winggel közös projektünk volt, a VPOP országos parancsnokságának 15.000 nm-es épülete, ami 5,5 hónap alatt készült el. Ebben a szakmánk összes szépsége benne van, a gyorsaság, precizitás, szervezőkészség, stb..
A harmadik egy kisebb feladatunk volt, Felsőzsolcán, az árvízkárosultak számára lakóházakat építettünk. 30 napra vállaltuk az építését, a lakók a 29. napon költöztek be. Ez azt a szervezőkészséget mutatja, ami egy ilyen projekthez kell. 
Gondolta volna 1996-ban, hogy sikerül egy ekkora vállalatot felépíteni?
Minden cégnek van egy fejlődési ciklusa. Az első időszak nem szól másról, mint hogy az ember szeretne stabilan megélni. Kezdetben azt a cél tűztük ki, hogy olyan céget kell építenünk, ahol bizonyos idő után nem kell a munka után mennünk, hanem a megbízások találnak ránk. 
Amikor ezen a szakaszon túljutottunk, az volt a célunk, hogy fejlesszük a szervezetet és átértékeljük a célokat. Amikor itt tartottunk, akkor egy stabil, jól működő szervezetet szerettünk volna fenntartani.
Menet közben a társam kiszállt, én megvásároltam az ő részét, majd 2 évvel később a részvények 51%-át eladtam a Wingnek. A Winggel új impulzus érkezett, új célokkal. Ott már azt tűztük ki, hogy a minőség és a szolgáltatások tekintetében szeretnénk piacvezetők lenni.  
A következő fejlődési ciklusban pedig azon a magasépítési területen, ahol mi dolgozunk, mind forgalomban, mint méretben, minőségben is piacvezetővé szerettünk volna válni. Ezt a célt is teljesítettük. 
És mi a következő szakasz feladata?
Ezt az elért eredményt szeretnénk stabilan megtartani. Mi már abban az életkorban vagyunk, ahol a stabil működtetés a legfontosabb. A minőséget folyamatosan meg kell tartani, amiket apró kiegészítésekkel lehet jobbá tenni. Ennél most nem is kell feljebb mennünk.
Forgalom szempontjából elvárásunk csak annyi volt, hogy legyen pont akkora forgalmunk, hogy eltartsuk a céget. Inkább minőségi és gazdaságossági, hatékonysági mutatókat néztünk, mint forgalmat.
Mi az Önök sikerének titka?
A titok a megbízhatóság és szakértelem. Azt kell átgondolnunk, hogy a megrendelő mit akar látni, azt kell nyújtanunk, amit ő kapni szeretne, mindig azt kell sugároznunk és előtérbe helyeznünk, ami neki a legfontosabb. Ha az ügyfél elégedett, akkor kialakul egy olyan kapcsolati háló és ügyfélkör, ami nagyon fontos a jövőre nézve. Ezért a kezdetektől mi inkább szolgáltató céget építettünk, és nem építőipari céget.
Ha néhány szóban meg kellene fogalmazni, hogy a célok eléréséhez mire volt szükség, akkor mit mondana?
Van egy belső mottónk, ami egy néhány szóból táplálkozó hitvallásunk: erkölcs, erő, egyetértés, eredményesség. Ha az ember erkölcsösen, normális hozzáállással végzi a munkáját, kellően elszánt, akaratos és erős, valamint megfelelő csapatban, egyetértéssel – megrendelővel való egyetértésben is – végzi, akkor az eredményesség is jön magától.
Mit lehet tudni a cégről számokban?
Az építési nettó forgalmunk a legmagasabb 2008-ban 67 Milliárd forint volt, most gyakorlatilag 40 és 52 Milliárd Ft között ingadozik. Minden évünk pozitív volt, ennek következtében normális mederben folynak a hétköznapjaink. Belső munkatársaink száma kb. 200 fő és leányvállalatainkban még közel ugyanennyien dolgoznak. Az ő működésükben a létszám persze szezononként változhat.
Mennyiben más egy kis céget vezetni és mennyiben más egy ilyen nagy cég vezetése?
Nem tudom megmondani, melyik volt a könnyebb. Kérdés az, hogy ki küzd nagyobb problémával. Rengeteg vezetési metódust, technikát kell elsajátítani, vagy külső segítséget igénybe venni egy vállalat igazgatásához, aminek látszania kell a cég működésében is. Szerintem egyformán nehéz kis és nagy céget irányítani, egyiket sem becsülném sem fel, sem pedig le, mindkettő nagyon komoly feladat.
Sokat lehetett hallani arról, hogy Magyarországon alig vannak építkezések, beruházások. Ezt Ön is így látja?
Ezt teljes mértékben alátámasztom. Az EU-s források felhasználásával indulnak mindig beruházások. Az EU-s ciklus kifutása miatt ezek száma most csökkeni fog, aztán gondolom, hogy a következő pénzügyi ciklusban újra be fog indulni. Az állam indít nagyobb beruházásokat még, ezeken van lehetőségünk elindulni. Külföldiek közül az ingatlanfejlesztők leálltak, amit nagyon károsnak tartok, hiszen keresletet kellene gerjeszteni. Aktivitás egyedül a gyárépítés területén mutatkozik a kedvező magyarországi körülmények miatt.
Van jövőképe?
Engem részben az nyugtat meg, hogy ha már nincsen ennél lejjebb, akkor már csak feljebb van, vagy maradunk azonos szinten. Az építőiparban a beruházások visszaesését nem követte a cégek számának visszaesése, ennek következtében az egyre kisebbé váló tortát ugyanannyi felé próbáljuk szeletelni. Innen a jövőkép az lehet, hogy vagy a cégek száma csökken, vagy pedig a tortaszelet növekszik a beruházások növekedésével. Az iparág megérdemelné, hogy többet foglalkozzanak vele, hiszen ő is nagyobb foglalkoztató lenne. Az építőipar most átalakulás előtt áll, kell, hogy beálljon egy egészséges egyensúlyra.
Gondolkoztak-e azon, hogy több pilléren kell állniuk?
Két irányban indultunk el, egyik irány, hogy a magasépítés területén olyan munkafolyamatokat saját magunk valósítsunk meg, - akár más cégek megvásárlásával - ahol nem kifejezetten generálkivitelezőként vagyunk jelen, hanem termelünk és fizikai dolgozóink is vannak. Már van is három leányvállalatunk, egy villanyszerelő cégünk, egy szerkezetépítő, valamint egy közmű- és útépítő cég. Ők kezdetben a saját munkáinkból éltek, de most már a forgalmuk 30-40%-át külső megrendelőiktől kapják.
A másik irány az, hogy megpróbálunk külföldön munkát keresni, ami rendkívül bonyolult folyamat és nagyon hosszadalmas.
Milyen most az Önök marketingkommunikációja, hogyan és ilyen eszközökkel próbálják a márkát erősíteni?
Ügyelünk arra, hogy minden építkezésünk nagyon kötött és szabályos megjelenéssel bírjon. Az irodaépületünk nagyon fontos kommunikációs eszközünk, az irodánk szemlélteti azt a gondolkodást, filozófiát, ami ránk jellemző. Ezen kívül a szolgálati autóink, szervizautóink, minden eszközünk egységes. Ezen túlmenően az építőipari szaklapokban az elvégzett munkáinkat közzéteszünk és szakmai alapokra helyezve megírjuk az építkezés körülményeit. Ezen felül támogatunk sportolókat, csapatokat.
Egy évben 20-25 megrendelőnk van (beruházók, gyárépítők, stb.), tehát nekünk őket kell elérnünk. Így az a célunk, hogy a döntéshozók ismerjék a nevünket, hiszen a lakosság nem ügyfelünk.
Hogy fogják a MagyarBrands díjat kommunikálni?
Ez egy olyan dicsőség, amit érdemes használnunk.  Erre a díjra mindenképpen büszkének kell lennünk, hiszen eredménynek tartom, hogy elismert magyar márka vagyunk. Ezért a MagyarBrands logó e-mail aláírásban, a honlapunkon is megjelenik, valamint ismertetőkben is kommunikáljuk.
Már 17 éve tulajdonos-vezérigazgató. Hogyan képes állandóan megújulni, hozni magával a motivációt, a tüzet?
Időről-időre új impulzusok szükségesek. Ha véletlenül nem jött új impulzus, akkor mi próbáltunk ilyet generálni magunknak. De például egy irodából való költözés, egy külföldi munka megszerzése is egy új impulzus, de mondhatnám, hogy a 2008-as válság is egy új impulzus volt. Fárasztó ugyan, de tartogat annyi sikerélményt, hogy az ember minden nap örömmel induljon el a munkába.
Ha egy mondatban kellene elmondani az üzenetét, akkor mi lenne az a fő üzenet, amit akár a magyar márkáknak, de akár másnak is üzenne?
Orosz tanulmányaim során kellett felírnunk mindig a füzetünkbe, hogy „tanulni, tanulni, tanulni”, de én azt gondolom, hogy majdnem minden területről három dolog hiányzik: a munka, a munka, a munka. Ha valaki ráfordítja a kellő energiát, és tesz valamiért, annak könnyebb dolga van, mint annak, aki csak fél gőzzel csinálja és nem figyel. E nélkül nincsen energia, nincs pénz, nincs nyugalom, semmilyen cél nincsen.