Márka adatlapok

Ezen az oldalon magyar márkák történetét mutatjuk be.

1-9 A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z
 

Magyar Nemzet

A márka rövid bemutatása és története:

 

A lapot Pethő Sándor Hegedűs Gyulával alapította 1938 augusztusában, miután több munkatársával együtt kilépett az 1920 óta működő (és szintén általa alapított) Magyarság című lapból, melyet ekkor a laptulajdonos nemzetiszocialista lappá nyilvánított. A lapot a Chorin-Kornfeld-Weiss nagytőkés csoport finanszírozta. Ahogy a Magyarság, úgy a Magyar Nemzet is jobboldali, mégis legfőképpen náciellenes lap volt, ennél fogva sokszínű szellemiséget képviselt és legfontosabb fóruma lett a náci befolyást ellenzőknek. Hamar nagy népszerűségre tett szert, s olyan neveket tudhatott munkatársai közt, mint Szekfű Gyula, Barankovics István vagy Márai Sándor. Bár a lapot többször felfüggesztették, véglegesen csak a német megszállást követően tiltották be, mikor is 1944. március 22-én a Gestapo feldúlta a lap szerkesztőségét. Csak 1945. május 1-jétől tudott újraindulni a lap.

Bár a lapot be nem tiltották, önálló, pontosabban a rendszert bíráló politikai álláspontot nem közölhetett le, a kormány hivatalos politikai álláspontját volt köteles megírni. Sokan emigráltak, a Magyarországon maradtak pedig a létrejött körülményekhez mérten igyekeztek legalább részleges függetlenséget elérni, az elnyomás azonban nem engedett ilyen jellegű törekvéseknek. 1953-tól a lap Nagy Imrét és kormányát támogatta Rákosi Mátyással szemben.

1954-ben a Hazafias Népfront lapjának nevezték ki, s ilyen minőségében volt jelen hivatalosan egészen a rendszerváltásig. 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését, majd október 23-ától a forradalom vezető sajtóorgánuma és egyben a második Nagy Imre-kormány félhivatalos lapja lett. November 4-től azonban nem jelenhetett meg a lap egészen 1957 szeptemberéig. Ezt követően, a kádári szocializmus alatt nyílt fokozatosan több lehetősége a Magyar Nemzetnek a hatalom által megszabott keretek lassú, óvatos tágítására, így – bár nyíltan ellenzéki nyilván senki nem lehetett – óvatos, riportok, publicisztikák sorai közt megbúvó véleménynyilvánításra is. Az újság egyébként ez idő tájt is leginkább az értelmiség lapjának számított, s külpolitikai hírek közlésében számított elsősorban jelentősnek. (A belpolitikai híreknek változatlanul a kormány álláspontját kellett közvetíteniük.)

Szellemiségbeli folytonosságot mutat a lap történetében, hogy 1973-tól az alapító Pethő Sándor fia, Pethő Tibor lesz a lap főszerkesztője több mint tíz éven át. (1991-től egészen 1996-ban bekövetkezett haláláig szintén vezetője volt a lapnak.)

Jelentős sajtótörténeti esemény volt Illyés Gyula 1977-es karácsonyi cikke az addig tabutémának számító erdélyi magyarság ügyéről. 1987-ben a Magyar Nemzet elsőként és egyedüliként készített interjút (az egyébként akkoriban épp a Hazafias Népfront főtitkáraként is ismert) Pozsgay Imrével a Lakiteleki találkozóval és a Magyar Demokrata Fórum megalakulásával kapcsolatban. A Magyar Nemzet vezető szerepet vállalt 1988-89-ben a rendszerváltás ügyében is.

Közvetlenül a rendszerváltás utáni időkben a Magyar Nemzet számított talán a leghitelesebb lapnak, ám nem sokkal később két jelentős problémával kellett szembesülnie. Egyrészt gondot okozott, hogy az eddig viszonylag egységes álláspontot képviselő és látszólag csupán árnyalataikban eltérő nézőpontok a lapon belül immár szembekerültek egymással, olyannyira, hogy kibékíthetetlen belső viták alakultak ki. Másrészt a lapprivatizáció problémája is jelen volt, vagyis hogy az addig állami tulajdonban lévő lapokat ki vásárolja fel.

A Magyar Nemzettel kapcsolatban, ez ügyben is rengeteg vita folyt, s ez az érezhető külső-belső konfliktus nem tett jót a lap népszerűségének, így nem tudott a korszak vezető lapja lenni, pedig a korábbiak alapján ekkor lehetett volna csak igazán.

1996-ban, a Horn-kormány ideje alatt a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ez idő tájt a lap egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött, szerkesztői bizottsága is újjáalakult. (Ez szintén Pethő Tibor nevéhez fűződik.) 2000-ben egy sokat vitatott fordulat következett be a lap történetében: a Magyar Nemzet egyesült az Új Magyarország nevű, jóval radikálisabb hangvételű, jobboldali lappal, mely egyesülés erősen érezteti hatását a mai Magyar Nemzet stílusán, jóval erőteljesebb hangot üt meg, keményen kritizálva a baloldali és liberális eszméket, pártokat és azok politikáját. (Wikipédia)

 

Weboldal: //mno.hu/

Kapcsolat:

Magyar Nemzet

Cím: 1450 Budapest 9, Pf. 74

Telefon: (36-1) 814-8700

Fax: (36-1) 215-3197

E-mail: szerk@magyarnemzet.hu