Márka adatlapok

Ezen az oldalon magyar márkák történetét mutatjuk be.

1-9 A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z
 

MTI

 

A Magyar Távirati Iroda (MTI) magyar állami hírügynökség, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. Elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

Története

1880–1920

Két országgyűlési gyorsíró, Maszák Hugó és Egyesy Géza 1880. november 23-án beadvánnyal fordult Tisza Kálmán miniszterelnökhöz, amelyben távirataik számára díjmentességet kértek hírügynökségük felállítása érdekében. A magyar kormány 1880. december 28-i ülésén a kérés teljesítéséhez hozzájárult. Az uralkodó, Ferenc József a jegyzőkönyvet 1881 januárjában látta el kézjegyével. Az iroda tevékenységét márciusában kezdte meg.

Bánffy Dezső miniszterelnök 1898 júliusában Radó Sámuel újságírót bízta meg a Magyar Távirati Iroda vezetésével. Radó – kinevezésének birtokában – megállapodott Maszák Hugóval és Egyesy Gézával az MTI megvételéről, melyre 1898. augusztus 1-jén került sor. Radó több mint 20 évig vezette az MTI-t.

1918. november 6-án, a polgári demokratikus forradalom győzelme után az új kormány állami tulajdonba vette a Magyar Távirati Irodát. Az MTI a magyar proletárdiktatúra, az 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaság hivatalos hírügynöksége lett.

A Tanácsköztársaság bukása után egy évvel, 1920. augusztus 17-én Teleki Pál miniszterelnök a változatlanul állami tulajdonban lévő Magyar Távirati Iroda vezetésével Kozma Miklós századost bízta meg.

1921–1945

Kozma Miklós elképzelései alapján 1921. április 28-án megalakult a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság. A cég 1922-ben megvette a Telefon Hírmondó Rt. részvénytöbbségét, majd elnyerte a rádióhírmondó szolgálat koncesszióját. Megalapította a Magyar Hirdető Iroda Rt.-t, a Magyar Filmiroda Rt.-t és a Magyar Országos Tudósító Rt.-t.

1944. március 19-én, az ország német megszállása során a németek az MTI és a Magyar Rádió épületét is ellenőrzésük alá vonták. Október 15-én a rádióban hangzott el, illetve írásban az MTI kiadásában jelent meg a kormányzó proklamációja, amelyben bejelentette Magyarország kilépését a háborúból.

A főváros ostroma után az MTI 1945. január 25-én kezdte meg újra munkáját. A távirati iroda élére a Budapesti Nemzeti Tanács már január 20-án Ortutay Gyula kisgazda politikust nevezte ki. 1945. augusztus 16-án a kormány a kommunista párt javaslatára „fasiszta hírközvetítő részvénytársaságoknak” minősítette az MTI-t és leányvállalatait, elkobozta vagyontárgyaikat, így gyakorlatilag államosította azokat.

1946–1995

A koalíciós korszakban az MTI formailag elsősorban kisgazda politikusok irányítása alatt állt. A gyakorlatban azonban a kommunista párt már a hatalom teljes átvétele előtt korlátlanul érvényesítette politikai befolyását a hírügynökség munkájában.

1950-ben a kormány szétválasztotta a Magyar Rádiót és az MTI-t, és döntött külön elhelyezésükről is. 1953-ban készült el az új épület a Naphegyen.

1956. március 27-én a Minisztertanács rendelettel beolvasztotta a Magyar Fotó Állami Vállalatot és annak több száz dolgozóját az MTI-be, aminek következtében jelentősen bővült az MTI fotószolgáltatása.

1996–2010

1996. december 19-én az Országgyűlés elfogadta a nemzeti hírügynökségről szóló törvényt, amely az MTI-t ismét részvénytársasággá alakította át. A jogszabály értelmében a részvénytársaság élén az elnök állt, akit öt évre a köztársasági elnök nevezett ki. A szakmai tevékenységet az általános szakmai alelnök vezette, a gazdasági terület irányítását a gazdasági alelnök látta el, a stratégiai alelnök a szolgáltatások fejlesztéséért, valamint a középtávú stratégiai tervezésért felelt. Az MTI kiterjedt belföldi és külföldi tudósítói hálózattal rendelkezett. Az Adatbázisok és Archívumok igazgatóság az MTI, valamint jogelődjei által készített hírek, fotók és háttéranyagok gyűjtője, őrzője és szolgáltatója volt.

Napjaink

2010-ben a második Orbán-kormány által beterjesztett médiacsomag jelentősen átalakította a magyar médiavilágot. A Magyar Távirati Iroda Zrt. nonprofit részvénytársasággá vált, az alapítói és a részvényesi jogokat nem az Országgyűlés és a Tulajdonosi Tanácsadó Testület, hanem a Közszolgálati Közalapítvány gyakorolja. Vagyonát a Műsorszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kezeli, a társadalmi felügyeletet a Közszolgálati Testület látja el. Az MTI-t vezérigazgató irányítja, akit a Médiatanács javaslata alapján a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma nevez ki.

Megalakult az MTI Hírcentrum, amely az összes közmédium hírellátását végzi. Tehát a klasszikus hírügynökségi anyagok mellett már a MTV és a Duna TV Híradója, valamint a Magyar Rádió Krónikája is az MTI irányításával készül. 2011-ben megújult a hirado.hu weboldal is.

Weboldal: //www.mti.hu/

Kapcsolat:
Magyar Távirati Iroda Zrt.

Cím: 1016 Budapest,

Naphegy tér 8
Telefon: +36 (1) 441 9000
Fax: +36 (1) 318 8297