Márka adatlapok

Ezen az oldalon magyar márkák történetét mutatjuk be.

1-9 A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z
 

Alföldi Nyomda

 

1560 decembere: Huszár Gál protestáns vándorprédikátor nyomdájával az ellenreformáció üldözése elől Kassáról Debrecenbe menekül, s befejezi (Moson) magyaróvárott megkezdett Énekeskönyvének nyomdai munkáit. Működésbe hozott sajtójával létrejön a történelmi Magyarország időrendben 9. nyomdája.


1561 májusa: Megkezdődik a debreceni nyomda első termékének, Melius Juhász Péter Szent Pál apostol leveleinek magyarázata…című könyvének nyomtatása. Az első évtizedekben megjelenő könyvek főként vallásos tárgyúak. Harmincnál is több munkájával Melius Juhász a nyomda legtermékenyebb szerzője.


1562: Huszár Gál eltávozik Debrecenből, de nyomdafelszerelése részben itt marad.


1563 elejétől a nyomda új vezetője Török Mihály, aki Melius Juhász Magyar prédikációk című kötetén nyomdászjelvényként a város címerét, az Agnus Deit, a zászlós bárányt használja.

 

1564–65: Hoffhalter Rafael, az európai hírű tipográfus a debreceni nyomdában dolgozik. Fő munkája Werbőczy Hármaskönyvének Weres Balázs-féle magyar fordítása, a nyomda magas művészi értékű kiadványa.



1568: Megjelenik az első „világi” kiadvány, a Históriás ének az felséges Mátyás királyról, melyet olyan jeles „szépirodalmi” művek követnek, mint Ilosvai Selymes Péter Toldija, Valkai András Bánk bánja (1574). 


1571. február: Komlós András nyomdavezető a nyomdát első ismert helyére, újonnan megvásárolt Péterfia utcai telkére költözteti. Itt épült háza mintegy száz éven át ad helyet az officinának és évszázadokig nevet a mögötte futó utcácskának, mely a város térképein a 16-17. században Angiportus Typographiae, a 18. században Könyvnyomtató köz, majd 2008. december 31-éig (mikor is a városrendezés áldozatául esik), Nyomtató utca.


1561–70: Az országban megjelenő összes kiadvány (87 cím) java része (45 cím) Debrecenben készül. A magyar nyelvű 39 könyvből 34 a debreceni nyomda munkája. A kinyomtatott íveket a könyvkötő céh kompaktorai kötik be, és gyakran árusítják is.


16. század vége: Megindul a debreceni kalendáriumok, csíziók nyomtatása. Számottevő a kollégi-umi, majd a vidéki oktatást segítő tankönyvkiadás is.


1618–33: Örökösödési perek után a város saját tulajdonába veszi a korábban magánvállalkozás-ként működő nyomdát. Ettől kezdve a nyomdavezető vagy bérlője a tipográfiának, vagy a város meg-becsült alkalmazottja, typographus civitatis. Debrecen szigorú felügyeletet, cenzúrajogot gyakorol anyomda felett. Az officina könyvkötő műhellyel egészül ki.


1671: Az ellenreformáció által bujdosásra kényszerülő (sáros)pataki nyomdát vezetője Debrecenbe hozza, a tanács leltárral átveszi.


1693–99: A megkapott szabad királyi cím a város rangbeli emelkedését, a törökök kiűzése a gazda-ság és a politikai önállóság hanyatlását okozza. A nyomda színvonala is visszaesik.

1703: A szabadságharcban Debrecen némi habozás után Rákóczi pártjára áll, nyomdájában készüla fejedelem Imádsága és Manifesztum című államelméleti könyve.


1705–07: Debrecen a kuruc és labanc csapatok ütköző vonalában. A katonák feldúlják a kollégiumikönyvtárat és tönkreteszik a nyomdát. A helyreállítás 1711 után fejeződik be teljesen.

1719: Az újraindult nyomdát tűzvész pusztítja el.


1720: A tanács a városháza épületében „csináltatja az új tipográfia-házat”.


1720–80-as évek: Egyre terebélyesedő küzdelem az állami cenzúrával a nyomda „katolikus vallástsértő vagy lázadó tartalmú” kiadványai miatt.


1740–50-es évek: A nyomdavezető provizor mellett 7 segéd (socius) és 1 inas kezeli a két sajtót.Bérüket a város pénztára fizeti. A míves könyvkötést ismét a kompaktorcéh végzi.

1791: Az állami cenzúra helyébe a felekezeti könyvvizsgálók ideológiai felügyelete lép.

1800-as évek eleje: A nyomdából kikerülő könyvek képeinek egy részét a kollégiumban működő rézmetsző diákok készítik.


1810: A nyomda kizárólagos jogot szerez a református énekeskönyvek nyomására, ennek biztos jövedelméből fejlesztésbe fog.


1817: A 8 fából készült könyvsajtót és 2 rézmetszetnyomót 12 segéd és 6 inas működteti.

1819-től: Százéves szünet után ismét megjelenik a népművelés és -szórakoztatás kedvelt kiadványa a Debreceni Kalendáriom.


1848: A könyvek nyomása visszaszorul, viszont röpiratok, proklamációk, felhívások özöne készül. A megnövekedett igény ellátására 2 vassajtót vásárolnak.


1848. július: A nyomda kiadásában megindul az első debreceni politikai újság, az Alföldi Hírlap.

1849: Debrecen az ország ideiglenes fővárosa, nyomdája állítja elő az államvezetés tömérdek nyomtatványát, a Pestről leköltözött hírlapokat, sőt a Habsburg-ház trónfosztását kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot is (3000 példányban).


1855: Munkába áll az első gyorssajtó, melyet néhány év alatt két újabb követ. 

1870 után: Atan- és énekeskönyvek száma radikálisan csökken, a fő termékkört az igazgatási,
üzleti és társasági nyomtatványok képezik.


1900: Már 9 debreceni nyomda verseng a megrendelésekért, melyekkel a korszerűtlenül vezetett és felszerelt városi nyomda nehezen tart lépést.


1905: Jelentős műszaki fejlesztés után a városvezetés határozatot hoz: „a városi nyomda, mint önálló iparvállalat, külön kezelés alá vétetik”, azaz városi tulajdonban álló, önállóan gazdálkodó modern ipari üzemmé válik.


1910: A vidéki nyomdák közül elsőként a debreceni szerel fel szedőgépeket


1911: A fényes külsőséggel ünnepelt 350. évfordulóra elkészül Csűrös Ferenc átfogó monográfiája a nyomda történetéről.


1918: A fejlődő nyomda számára szűkké válik a városházi elhelyezés, ezért megvásárolják a Fémá-rugyár Böszörményi úti épületét, a nyomda jelenlegi telephelyét, melyben az átalakítások után 1921-ben indul meg teljes erővel a munka. A Tiszántúli Református Egyházkerület társtulajdonosa lesz a nyomdának. A megnőtt tőkével, az egyház tekintélyével és tankönyv-monopóliumával a nyomda ter-jeszkedik, két kisnyomdát is magába olvaszt, megnyitja a Méliusz könyvkereskedést.



1924: Komplett modern könyvkötészetet szerelnek fel. Ez a lépés viszi csődbe a magyar könyvkötő-ipar elismert cégét, a Dávidházy-kötészetet.


1938: Az egyetem előtti parkban felállítják Huszár Gál szobrát, Ohmann Béla alkotását.

1941–42: A nagyarányú épület- és műszaki fejlesztés eredményeképpen a nyomda 1944-ben ösz-szesen 42 motormeghajtású géppel dolgozik. Üzleti hálózata a több száz bizományos közvetítésével szinte az egész országra kiterjed.


1944–45: Háborús károk csak az épületben keletkeznek, a gépállomány nem sérül meg. Az anyag-hiány miatt azonban a 13 munkás és 4 tisztviselő csak a legszükségesebb munkákat tudja felvállalni.


1948: A vállalatot állami tulajdonba veszik, irányítását a könnyűipari minisztérium látja el.

1949: Az államosított nemzeti vállalat felveszi az Alföldi Nyomda nevet. Miniszteri rendelettel meg-kapja a volt kisgazdapárti nyomda belvárosi, Bika-bérházbeli helyiségeit és gépeit.

1950–52: Az Alföldi Nyomda 15 helyi és vidéki nyomdával együtt a Kelet-Magyarországi Nyomdai-pari Egyesülés keretében működik.


1954: Az 1949-ben megszerzett belvárosi részleget leválasztják, önálló tanácsi vállalattá alakítják, mely később a Szabadság Nyomda nevet kapja.


1960: A mintegy 80 tanulóval együtt a létszám megközelíti a 400 főt.

1961: Az Akadémiai Kiadó megjelenteti Benda Kálmán–Irinyi Károly A négyszáz éves debreceni nyomda című kötetét. A Nyomtató utcai egykori nyomdahelyet emléktáblával jelölik meg.


1964: Államilag finanszírozott beruházás keretében új üzemcsarnok, raktár és kultúrterem épül, bővül és korszerűsödik a géppark.


1967: Üzembe állnak az első ofszet tekercsnyomó gépek, melyek egyikén az országban először itt készül színes nyomású napilap.


1970: A megnövekedett nyomókapacitás kiegészítésére bevezetik az olvadó műanyag ragasztót alkalmazó könyvkötő technológiát. A termelés nagyságát jól jelzi, hogy a hazánkban gyártott könyvek mintegy 25%-a e nyomdában készül.


1973: A raktározás és szállítás elősegítésére a cég iparvágánnyal rendelkező épületet vásárol a vasútállomás közelében.


1975: Megjelenik a fényszedő technológia. A nyomda a számítógépes szövegfeldolgozásra saját, korát megelőző rendszert fejleszt ki. A városi tulajdonban működő Szabadság Nyomda beolvad az Alföldi Nyomdába.


1976–78: A saját erőből végrehajtott nagyszabású beruházás eredményeként épülő új csarnokban működni kezd a Cameron–Sheridan gépsor, a világ akkor legtermékenyebb könyvgyártó rendszere.


1978: A szakmunkások továbbfejlődését biztosító korábbi esti és levelező tagozatú nyomdai közép-fokú képzés után a város egyik középiskolai részlegeként létrejön az ország harmadik nappali tago-zatos nyomdaipari szakközépiskolája.


1980-as évek közepe: A vállalkozás főként könyvkötészeti, de szedési és nyomtatási munkákra is,helyi lakosokat foglalkoztató üzemeket hoz létre Püspökladányban és Hajdúböszörményben. Ekkor éri el dolgozói létszámban (1052 fő) és termelési mennyiségben (44 millió db könyv) legnagyobb méretét.


1986:A 425 éves fennállás alkalmából megjelenik a Nyomdászéletmód-történeti tanulmányok vaskos kötete.


1990: Gyakorlatilag eltűnik az ólomszedés és az azt felhasználó magasnyomtatás.

1991: A műszaki karbantartó üzem Nyomda-Technika Kft. néven önálló gazdasági társasággá
szerveződik.

1991–92: A cég a városban három rövid életű rendelésfelvevő és papíráruüzletet létesít.

1993. június 30.: Az Alföldi Nyomda állami tulajdonban álló részvénytársasággá alakul át. Az első privatizációs pályázat eredménytelen.


1990-es évek közepe: A vidéki telephelyek termelése visszaesik, majd megszűnik.

1996: A nyomda minőségbiztosítási rendszere megszerzi az ISO 9002 szabvány szerinti tanúsítást.

1997: A Fűzfői Papír Konzorcium megvásárolja a nyomda részvényeinek többségét.

1998: A részvények döntő hányada a menedzsment és a dolgozók tulajdonába kerül.

2000-es évek első fele: A nyomda árbevétele jelentősen meghaladja a 4 milliárd forintot, az összeg csaknem negyede külföldi értékesítésből származik.


2001: A formakészítésben modern digitális eljárások és eszközök váltják fel a korábbi műveletigényes technológiákat.


2002: Egy- és négyszínnyomó digitális nyomógépek munkába állításával a legújabb sokszorosítási eljárás is meghonosodik az öreg falak között.



2001–03: A nyomtató kapacitás négy- és ötszínnyomó ofszet gépekkel bővül.


2004: A kötészeti munkát új keménytáblás könyvkötő gépsor teszi termelékenyebbé. Megújul a nyomólemez-készítés, a hagyományos hívósor mellett digitális gép kezd működni.

2005: Integrált minőség- és környezetirányítási rendszer bevezetése.


2006: A vállalkozás saját telkén felállítja az alapító Huszár Gál mellszobrát.

 

2008: Uniós támogatással, de döntően saját forrásból a nyomda jelentős fejlesztést hajt végre, az új üzemcsarnokba korszerű könyvkötő gépsor kerül. A környezetvédelmi gondolat gyakorlati támogatásaként az évente több ezer tonna papírt használó cég FSC tanúsítás megszerzésével csatlakozik a fenntartható erdőgazdálkodáshoz.

 

Weboldal: http://www.anyrt.hu

Kapcsolat:

Alföldi Nyomda Zrt.

Cím: 4027 Debrecen,

Böszörményi út 6. 
Telefon: +36 (52) 515 715
Fax: +36 (52) 325 227
E-mail: info@anyrt.hu

 
     
X
Brandig 2017