A márka rövid bemutatása és története:

A Földművelődésügyi Miniszter 1908. évi 54.000 számú rendelete a közegészségügy javítása érdekében a törvényhatósági és a rendezett tanácsú városokban a kimérésre szánt húsvágás szabályozását tartalmazta. Eszerint az árusításra kerülő szarvasmarhákat, lovakat, juhokat és a sertéseket csak közvágóhídon vághatják le és dolgozhatják fel. Pápa 35-40 hentes- és mészáros mesterét kötelezték arra, hogy a vágásokat intézményesen szabályozott módon közvágóhídon hajtsák végre. A rendelet ötéves moratóriumot biztosított a végrehajtáshoz.

1913 május 5-én a városi vágóhíd megkezdhette működését. A vágóhíd sertés- és marhavágó csarnokkal és 20 hűtőkamrával, jéggyárral és állatorvosi lakással 126.000 Korona építési-, és 34.000 Korona felszerelési költséggel létesült. A két vágócsarnok ekkor napi 40-50 mázsa élőállat vágására alkalmas kapacitással rendelkezett.

1930 decemberében a felső-dunántúli gazdák bevonásával nagygyűlés volt Pápán, ahol elhatározták a Dunántúli Hússertés Kiviteli Rt. létrehozását. A részvénytársaság 1931. február 22-én 150 gazda részvételével megalakult. Társulásuk célja az volt, hogy a tenyésztett sertéseiket minél magasabb áron tudják értékesíteni.

A világgazdasági válság utolsó éve, az 1933-as esztendő okozta a legsúlyosabb gondokat az agrárfelesleggel rendelkező országoknak. A belső piac pangott, a vállalat léte veszélybe került. E mostoha viszonyok közepette jelentkezett a Magyar Királyi Külkereskedelmi Hivatalnál a Poels et Co. antwerpeni cég, hogy Magyarországon bacongyártást kíván meghonosítani. Pápát ajánlották a Poels cégnek, a sertések beszerzésére és szállítására pedig a Dunántúli Hússertés Kiviteli Rt.-t bízták meg. Az rt. 1933. október 14.-én kötötte meg a szerződést a Poels céggel és október végétől megkezdték az egyenlőre heti 370 sertés feldolgozását és kiszállítását Angliába. Poelsék lengyel mestert hozattak Pápára, akinek irányításával ötven szakmunkás elsőként kezdte meg a bacongyártást. 1934-ben folyamatossá vált a termelés és az exportálás. A válság megszűntével a mezőgazdasági termékek exportja jelentősen növekedett. Ez a sertéskivitelre is jótékonyan hatott. Hosszas előkészítés után 1935-ben Poelsék megindították a budapesti sertésvágóhídon a húskonzervgyárukat, ahol szinte teljes egészében dobozolt sonkát gyártottak. Ezek nagy része Angliába került kivitelre. 1935. február 15.-én jegyezték be a Poels és Társa Bacon- és Húskonzervgyár Kft-t a cégbíróságon. A cég székhelye Pápa, fióktelepe Budapest.

Az angol piac szilárdnak bizonyult. 1935-ben a Poels cég 20 279 darab feldolgozott baconsertést exportált Angliába, Németországba pedig 1156 db hasított sertést szállított ki. 1936-ban a cég Győr után Veszprémben is megnyitotta hentesáru üzletét, ahol elsősorban kiváló minőségű felvágottaikkal arattak sikert.

Az emelkedő sertésárak miatt Poelsék időnként veszteségesen termeltek, de az angol piacot mindenáron tartani akarták. Veszteségük nagy részét sikerült állami dotációval pótolni. A bacongyártás visszaesését a Poels cég német exporton kívül elsősorban a hentesáruk növelésével kívánta ellensúlyozni. E célból a vágóhídon a húsfeldolgozót kibővítették, és egy új csarnokot építettek. Itt készültek az elsőrangú hentesáruk, mint például a virsli, párizsi, sonkák. Megkezdték 1938-ban az addig csak exportra készített dobozolt sonkák árusítását is.

A II. világháború előkészületei, tragikus lefolyása és a károk helyreállítása a fejlődésnek gátat vettetek.

1949-ben az államosítás során jött létre a Pápai Húsipari Vállalat. Ebben az időszakban a legfontosabb feladat volt a lakosság zavartalan húsellátása; a pápai üzem kisebb export feltételeihez a legfőbb követelmények, berendezések megteremtése.

A vállalat 1952-ben a minisztérium közvetlen irányítása alá került. 1953-ban megkezdődött az export feltételeket is kielégítő dobozolt sonka gyártó üzem építése. A belföldi ellátás fokozására, javítására hentesáruüzem épült. 1963. július 1-gyel a Veszprémi-, és a Keszthelyi Húsipari Vállalat beolvadt a Pápai Húsipari Vállalatba. A vállalati összevonást követően került sor a vállalat központi üzemének rekonstrukciójára, és a veszprémi és keszthelyi gyáregységek üzemeinek fejlesztésére.

Vágási és széleskörű feldolgozási tevékenysége miatt 1977. január 1.-től a céget húskombináttá nyilvánították. A vállalat 1992-ben részvénytársasággá alakult, 1993-ban pedig sor került a privatizációra. 1994 januárjában került sor az új szeletelő üzemrész kialakítása. Ezáltal lehetővé vált korszerű, tetszetős megjelenésű különböző tálcás vákuumcsomagolt illetve védőgázas szeletelt termékek gyártása. 2001-ben a Pápai Hús Rt irányításával létrejött egy regionális élelmiszeripari klaszter, melynek célja a versenyképesség növelése, a hazai és nemzetközi piaci jelenlét erősítése, a kutatás- fejlesztés összehangolása, valamint az oktatási és foglalkoztatási tevékenység fejlesztése volt.

2004 nyarán a Carnex csoport vásárolta meg a Pápai Hús Zrt.-t. A csoport tagjaként vállalatunk is belekerült azon cégek körébe, amelyek ellen felszámolást indítottak. A Pápai Hús Zrt. életében az egyik legmélyebb válságot jelentette a cég felszámolására vonatkozó 2006. december 14-i döntés, illetve az azt előidéző helyzet. Ekkor komolyan megjelent a vállalat végleges megszűnésének veszélye

2009. január 1-vel a DEDEKO Kft, a NYUGAT-AGRO Kft, Pápa város önkormányzata valamint a Pápa Víz- és Csatornamű Zrt által alapított Pápai Hús 1913 Kft vásárolta meg és vette birtokba a Pápai Hús Zrt FA eszközeit, 1120 fős dolgozói létszámmal.

A Pápai Hús 1913 Kft. menedzsmentjének alapvető célja, hogy megfeleljen a változó fogyasztói igényeknek, magas minőségű és megbízható gyártási technológiával előállított termékeivel elnyerje a fogyasztók bizalmát és megtartsa vevőit. Ezen célkitűzéseket szem előtt tartva működik belföldön és külföldön egyaránt.

Weboldal: http://www.papaihus.hu/

Kapcsolat:

Pápai Hús 1913 Kft.

Cím: 8500 Pápa,

Kisfaludy u.2.
Telefon: +36 (89) 313 044 

Fax: +36 (89) 324 649