1896 - December 28-án de. 10 órakor a Győr városi és megyei takarékpénztár helyiségében Léderer Emil elnökletével megtartott közgyulésen 9 részvényes 1 millió korona tőkével megalapította a győri Magyar Waggon- és Gépgyár Rt-t

1897 - A Vagongyár első gyártmánya 1897-ben 30 db 15 tonnás, kéttengelyű tartálykocsi volt a Galícia - Kárpát Petróleum Rt. részére. Két éven belül, 1898-ban elkészült az 1000. vasúti kocsi.

1899 - Már export megrendeléseket nyert el a gyár: Egyiptomba, Kelet-Indiába, Dél-Afrikába vasúti személygépkocsikat, Amszterdamba és Antwerpenbe városi villamos kocsikat szállítanak. Győrben készültek a londoni metró szerelvényei is.

1900 - A Párizsi világkiállításra a Vagongyár vasúti személy- és teherkocsikkal készült. A Londoni Metró 30 motorkocsit, 66 pótkocsit és forgóvázakat rendel. Ez is jelzi az első nemzetközi sikereket.

1901 - Válaszúton: Mi lesz a jövő jármuve? Vasút vagy közút? Elektromobil? Gőzmotor? Benzin? Petróleum? Spiritusz?

 1902 - 1901-től a Monarchia országai a közös hadsereg fenntartásának arányában részesedhettek a hadsereg megrendeléseiből. 1902-től a Waggongyár "ágyútalyigákat, lőszereskocsikat és ágyútalp alkatrészeket" szállít a közös hadseregnek.

1904 - Győz a benzinmotor: Tlaskál vk. százados és Koroknay mérnök tervei alapján Győrött elkészül a világ első benzinmotoros, mechanikus összkerékmeghajtású és -kormányzású közti járműve. Szakértőként Ferdinánd Porsche is közreműködött. Bánki Donát és Csonka János munkássága révén elkészül az első 4 vagongyári postaautó. Csonka személyesen irányította Győrött a gyártást.

1906 - Eiffel tervei alapján készült kovácsüzem kora legmodernebbjei közé számított.

1908 - Műszaki bravúr. 1908. augusztus 20-án írja a győri Hírlap: "A folyó medrének elterelésével a Waggongyár szakemberei az 50 m hosszú, 100 tonna súlyú Rábca hidat egy darabban, két uszállyal telepítették át mintegy két km-re eredeti helyétől."

1910 - Megkezdődik az acélöntés, 1914-ben a termelékenyebb, gazdaságosabb, minőségi acélgyártás érdekében munkába áll a Martin kemence.

1913 - Döntő lépés: a Waggongyár megvásárolja a Frantisek Kec főkonstruktőr által kifejlesztett Praha autók licencét. Ez volt az alapja a RÁBA "V" típusú tehergépkocsik és a RÁBA Grand személyautó gyártásának. 1928-ig összesen mintegy 500 "V" típusú jármű készült. Saját márkanevet választ a Vagongyár: megszületik a RÁBA védjegy.

1914 - Az első személyautó: a RÁBA-Alpha 1914 első felében elkészült. Az 5-15 lóerős kis jármuvek azonban csak polgári célra voltak alkalmasak. Nyáron viszont kitört az első világháború...

1916 - Két évvel a gyártás megkezdése után 1916-ban elkészült az 500. motor. 1915-ben megkezdődik a Praha rendszerű motorkerék gyártása, ezzel a RÁBA elkötelezi magát a mezőgazdaság mellett is. Az adoptált Grand motorral cséplőgépet, darálókat, örlőket is lehetett hajtani. 1927-ig 260 db készült, román, bolgár és spanyol exportra is gyártották.

1917 - Az erősebb RÁBA Grand nyitott és csukott hatszemélyes karosszériával is készült. A háburú alatt a Grandok ütegparancsnoki illetve sebesültszállító karosszériát kaptak. Az udvarnagyi hivatal 1917-ben IV. Károly személyi használatra különleges kivitelű RÁBA Grandot rendelt.

1918 - Kialakul a nagyüzem. A korszerűen felszerelt, 300 ezer m²-es Waggongyárnak ekkorra saját vas- és acélöntödéje, valamint anyagvizsgáló laboratóriuma, karbantartó és szerszámkészítő muhelye volt, 2800 lóerős villamos eromű és külön gőzszolgáltató központ adta az energiát. Gyártási ágak:

• vasúti kocsi
• híd- és vasszerkezet
• automobil
• katonai jármű
• motoreke és emelőberendezések
• vasúti felépítmények

1922 - Különleges saját konstrukció készült 1922-ben, előbb egy páncélozott, majd 5 db polgári kivitelben. A Szilágyi Vilmos által tervezett kormánymű átváltóval egyesített "irányváltós" szerkezetű járműnek hátul is volt egy kormánya, s egy kézmozdulattal minden működtető elem átváltott a hátsó részre. A járművet hátrafelé is négy sebességfokozatban lehetett kormányozni.

1923 - Az osztrák-magyar túrán ezüstérmes a RÁBA autó. 1925-ig összesen 250 db RÁBA Grand készült. A Posta megrendelésére készültek el a "P" típusú, 1,5 tonnás könnyű teherautó tervei, ám a legtöbbet belőle tartályos tűzoltó szerkocsiként értékesítettek.

1925 - Ismét a Praha gyárral kötött licenc szerződés alapján kezdődött meg az "L" típusú 3 tonnás gyors teherautó, illetve 24-30 személyes autóbuszok gyártása. Motorjuk és sok szerkezeti elemük azonos volt a Grandéval.

1926 - A RÁBA Pe postai elektromobil 1929-ig készült. 15 kW-os motorjait a Ganz, 1000 Ah-s ólom akkumulátorait a Tudor gyár készítette. A korukat megelőző városi járművek évtizedeken át voltak használatban.

1927 - A Krupp nehéz tehergépkocsi licencét 1927-ben a fővárosi autóbuszüzem igényére vásárolta meg a Waggongyár. A 4 és 6 hengeres motorokkal szerelt 3 és 5 tonnás járművek az akkori legmodernebb szerkezeti elvek alapján készültek.

1928 - Az Austro-Fiattal kötött licencel váltották le az 1,5 tonnás kategóriában az időközben elavult konstrukciót. A RÁBA AF gépkocsik 1934-ig 6 típusban készültek.

1936 - A RÁBA-AFI alapján megjelennek a RÁBA Super 2,5 tonnás, majd a Speciális 3,5 tonnás, 5 fokozatú, (gyorsító menetes) sebességváltós tehergépkocsik és autóbuszok, első ízben alkalmazva hegesztett acélszerkezetet a faváz helyett. A korszak legsikeresebb jármucsaládjából 1951-ig mintegy 2500 készült. 1936: Megalakult a repülőtér muhelye, amelyet eredetileg az autógyár gépparkjának jobb kihasználására hoztak létre. 1936: Elkezdődik az alumínium öntvény és színesfém gyártás és megmunkálás. A repülőgép test lemezeit mélyhúzással formázzák.

1937 - M.A.N. dízelmotor licenc vásárlás. A65 és 80 LE-s négyhengereseket a Super és Speciál kocsikba építették, a 100 LE-s hathengeres motort pedig a RÁBA M.A.N. D5 teherautó, illetve az 50 személyes Trambusz (1940) kapta.

1938 - 1937-38: A repülőmotorok kipróbálásához felépül a fékterem, elkezdik a repülőgépmotorműhely építését.

1939 - A Győri Program: Darányi győri beszédével 1 milliárd pengős honvédelmi felkészülési programot jelent be. Megszületik a Botond a sikeres RÁBA AFI bázisán Winkler Dezső irányításával. Gyártását hat magyar gyár kooperációjában győri irányítással szervezik meg. 1939 július 1.: Leszállítják az első 150 db Botond terepjáró gépkocsit. A teljes mennyiséget (1402 db) 1940. június 30-ig leszállították.

Korszerűsítik az acélművet, páncéllemez edző és nemesítő üzemet létesítenek. Lecserélik a régi hidraulikus sajtolókat. Bővítik a vagonszereldét, az Autóüzem részére új épületeket készítenek, új gépeket telepítenek. Elkészül a RÁBA 41 M összkerékhajtású tüzérségi vontató mintapéldánya a RÁBA-M.A.N. 6 hengeres 100 LE-s motorjával, a Botond tapasztalatai alapján.

 1940 - 1939-40: A repülőgépgyártáshoz szerelőcsarnok és alkatrészraktár épül. Megindul az önálló repülőgépgyártás. 12 db Sólyom felderítőgép is készül. Elkészül a Levente típusú repülőgép prototípusa. 1940-42 között 27 db Solyom és 29 Focke-Wulf repülőgépet gyárt a Vagongyár.

1941 - A Turán harckocsi gyártása a Skoda T21-es licenc alapján kezdődik el.

1942 - 1940-42 között megépül a Medvei Duna-híd. 1940-43: Felépül az új autógyár. 1941. július 1.: Barcza Arnold nyugdíjba vonulása után Pattantyús Ábrahám Imre lett az új gyárigazgató, aki korábban a Rimamurány-Salgótarjáni vasmű igazgatója volt. 1942: Megkezdődik a Messerschmidt-program: a Dunai Repülőgépgyárral kooperációban, az Me Bf 109-es vadász repülőgép majd a Me 210-es vadászbombázó gyártása. 1943 Zsolt Gyula próbarepülésen 1943 tavaszán. A berepülő pilóta levegőbe emeli az első Győrben gyártott Bf 109-t.

1944 - Menekülés a háború elől. 1944 márciusában a Vagongyár engedélyt kap az üzemek kitelepítésére a környező községekbe. Ősszel és 45 tavaszán a megmaradt gépeket, szerszámokat, alkatrészraktárakat kitelepítik nyugatra. Sok munkást és műszakit is kivisznek, akiket német hadüzemekbe osztanak be. Az elhurcolt javakat hadizsákmányként kezelik. 1944. április 13.: A teheráni konferencián elhatározott akciók keretében a Vagongyár első tragikus bombázása 300 halálos áldozatot és nagy veszteséget követelt gépekben és épületekben. Az utódok tisztelettel hajtják meg fejüket az alapítás óta eltelt időszak alatt háborúban elesett, tragikus balesetben elhunyt elődeik emléke előtt.

1945 - 1945. március 28-án a Vagongyár szovjet katonai vezetés alá kerül.

1947 - Elkészül a 45 tonnás gőzdaru prototípusa, a gyártás 1948-ban indul.

1948 - A Bleichert típusú villamos normál és emelőplatós targoncagyártás beindítása. A targoncagyártás bővítésével a mezőgépgyártás fokozatosan megszűnik. 1947-49: Elkészül a budapesti Árpád-híd, a vásárosnaményi Tisza-híd, a győri révfalusi híd.

1949 - A V 27-es 2 tonnás villás emelőtargonca tervezése, gyártása. 1949: Új acélöntöde létesül, mely akkor Magyarország legkorszerűbb öntödéje volt a havi 4-500 tonnás termelésével. 1949: Átszervezik a magyar járműgyártást. Győrben megszűnik az önálló autógyártás. A tervezés a Járműfejlesztési Intézetben Winkler Dezső igazgató irányításával történik. Winkler Dezsőt 1951-ben az autógyártás terén kifejtett munkásságáért Kossuth-díjjal tüntetik ki. Az autóbuszgyártás az Ikarusba, a teherautó alváz, motor, karosszériagyártás és készre szerelés a Csepel Autógyárba kerül, Győrött a mellső és hátsó futómű, kormánymű és sebességváltó-gyártás történik.

1951 - Az első hazai gömbtartály a Győri Gázművek részére, 20000 m³ befogadóképességgel. Részvétel az iparosításban: a Dunai Vasmű részére lemezkémények, futódaruk, a MOTIM-nak keverőtartály, Szőnyben tartálytelep. A szolnoki kénsavgyár összes acélszerkezetű berendezésének gyártása. A sok különleges szakértelmet igénylő vasszerkezet közül is kiemelkedik az Egyiptom számára készült forgóhíd tervezése, kivitelezése.

1953 - A Bulgáriát és Romániát összekötő emeletes kivitelű vasúti híd is RÁBA gyártmány. 1955-56: A Vagongyár elkészíti a heluáni (Egyiptom) közúti és vasúti hidat. Anyaga a "magyar ezüst" a RÁBA kivitelezésében elkészül az ország első, Európa második és a világ negyedik alumínium hídja Szabadszálláson. Szegecseléssel készített közúti híd.

1954 - A szigetközi árvíz elleni kűzdelemben a vagongyári dolgozók példásan helytálltak. A Ganz-Jendrassik motorcsalád kifejlesztésében vagongyári szakemberek is részt vesznek.

1955 - Új technológiák. A Vagongyár szakemberei kidolgozzák a por alatti hegesztés, és a lángedzés technológiáját, összeállítják az infravörös szárításhoz szükséges kísérleteket.

1956 - Október 27.: Megalakul a Munkástanács és kezébe veszi a gyár irányítását.

1957 - Kossuth-díjat kaptak a dízelmotor forgattyús tengelygyártásban bevezetett tömítő-sajtoló technológiáért a "Pattantyús" műszaki brigád tagjai: Bors János, Kapuváry Jenő, Maróti Lajos, Pécsi Sándor és Rátz Sándor mérnökök.

1963 - December: A kormány motorlicenc vásárlásról dönt, és ezzel a MVG a dízelmotor gyártás bázisa lesz. E döntés nyomán a közúti jármugyártás fejlődése indul meg. 1964 A Vagongyár megbízást kap a nagyobb teljesítményű autóbuszok és közúti tehergépjárművekhez alkalmas futóművek gyártási bázisának létrehozására, nagyteljesítményű járműmotor hazai gyártásának megszervezésére.

1967 - Az Ikarus a BNV-n bemutatja a 200-as autóbusz családi változatát, melynek sorozatgyártását a RÁBA-M.A.N. motorral kezdik.1967: elkészül a korszerű berendezésekkel felszerelt 28000 m²-es csarnok, a szerszám és karbantartó üzem a nagysorozatú hátsóhídgyártás beindításához. 1967 Január 6.: Licencszerződés aláírása a Renault-Seri-M.A.N.-Ferrostaal cégekből alakult konzorciummal. A motor licencet a M.A.N.-tol veszi a RÁBA.

1969 - Június 17.: az új motorgyár ünnepélyes avatása. A BNV-n megjelennek a RÁBA tehergépkocsik: a 16 tonnás, 215 LE tehergépkocsiból és a 22 tonnás 3 tengelyes pótkocsikból álló szerelvény.

1971 - BNV-díjas a 831-es típusú futómű.

1973 - Elkészül a 100000. futómű. Befejeződik az új acélöntöde. Megkezdődik a RÁBA-Steiger erőgépek gyártása. A főegységek bázisán - a magyar nagyüzemi mezőgazdaság igényeire - amerikai licenc alapján készült nagyteljesítményű traktorokhoz korszerű munkagépek gyártása is társult.

1974 - A Steiger-kapcsolat révén a RÁBA megjelent az USA piacán, kiépítette piaci kapcsolatait a legnagyobb járműipari cégekkel. Két évtized alatt a RÁBA USA exportja meghaladta a 700 millió dollárt.

1992 - január 1-je óta a RÁBA ismét részvénytársasági formában működik. Három fő üzletágra alapozott, korszerű szervezetében

1996 - A Rába Rt. működésének századik évében történetének jelentős szakaszához ért. Az 1896-ban alapított részvénytársaság ismét alkalmassá vált a magántulajdonra alapozott piacgazdaságban betöltendő szerepre.

1997 - A kormányzattal együtt kidolgozott, illetve végrehajtott privatizációs stratégia eredményeképpen 1997. december 17-én a Rába Rt. részvényeit bevezették a Budapesti Értéktőzsdére.

1999 - A piaci pozíciók és az erőforrások hatékonyabb kihasználása érdekében a Rába Rt. megújította szervezeti felépítését. Rába külső társaságokba szervezte legfőbb tevékenységi köreit, letéve ezzel a Holding struktúra alapjait.

2000 - „Csatlakozás és növekedés stratégiája”: holdingszervezet kialakítása, széles körű hatékonyságjavító intézkedések, területi rekonstrukció, átfogó ingatlanprogram indult külső szakértő bevonásával a tervszerű hasznosítás érdekében. A Pannon Autóipari Klaszter megalapításában való aktív részvétel több járműipari nagyvállalattal együtt (Audi, LUK, Opel, Suzuki).

2001 - Tevékenységi portfólió tisztítás: többek között megszűnt a a gazdaságtalan autóbuszgyártás és döntés született a motor üzlet eladásáról is.

2002 - Létrejött a stratégiai üzletfejlesztési funkció, mellyel alapjában újult meg a vállalat marketingtevékenysége. A cég pozícióinak megerősítése érdekében intenzív piacfejlesztő munkát folytatott Nyugat- és Kelet Európában, valamint képviseleti irodát nyitott Pekingben is.

2003 - A Rába megkezdte a speciális járművek szállítását a Magyar Honvédség részére.

2004 - A társaság ebben az évben jelentős árbevétel-növekedést ért el, és mind a három startégiai üzletág határozott növekedési pályára állt.

2005 - Ez év októberétől Pintér István tölti be az elnök-vezérigazgatói tisztséget a Rába Rt-nél, mely 2005. december 6-án Nyrt-vé alakult.

2006 - A letisztult tevékenységportfólióval rendelkező cégcsoport árbevétele átlépte az 50 milliárd forintot. A társaság győri tevékenysége immár egy telephelyen folyik.
A társaság aktív részt vállalt a Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont létrehozásában. Már két éve sikeresen folyik a Rába Tudásakadémia keretei között a munkatársak színvonalas képzése, mely a meghirdetett menedzsmentösztönző részvényopciós programmal együtt – mely hazánkban még csak ritkán alkalmazott módszer- a befektetői bizalom erősödését eredményezte.

2007 - A társaság árbevétele rég nem látott szintre ugrott. A Futómű üzletágban jelentősen nőtt a komplett futóművek értékesítési aránya. Miközben tovább emelkedett a nyugat- és kelet-európai eladások volumene, sikerült magas hozzáadott értékű termékekkel újabb komoly pozíciókat szerezni az amerikai piacon. Az Alkatrész üzletág teljesítménye mind a móri, mind a sárvári üzemben rekordot ért el. A Jármű üzletágban sikeresen lezajlott a telephely-koncentráció, a folytatódó honvédségi beszállítások mellett jelentősen növekedett a polgári célú termékek értékesítése.

2008 - A piaci környezet alapvető átalakulása, az év végére kibontakozó globális pénzügyi és gazdasági válság ellenére a működés mindhárom pillére szilárd maradt: valamennyi üzletág megőrizte üzemi nyereségességét, fenntartotta üzleti kapcsolatait. A Futómű üzletágban kulcskapacitásokra koncentráló modernizációs program kezdődött.

2009 - A Rába az elmúlt évek tudatos építkezésének eredményeire támaszkodva a piaci lehetőségek és az erőforrások gondos összehangolásával sikeresen alkalmazkodott a drasztikusan megváltozott külső környezethez. Rába MAXS néven off-road futóműcsaládot fejlesztett ki, miközben mind a kovácsüzemben, mind a vegyesvállalati partnerrel közösen üzemeltetett öntödében komplett modernizációt hajtott végre. Az Alkatrész üzletág móri telephelyén a Fehrer céggel üléshabgyártással foglalkozó vegyesvállalatot hozott létre.